Szerelmes
Versek

Mikor azt hiszed már, hogy majd mindent tudsz róla,
Akkor oda jön hátúról, s tőrét a szívedbe szúrja.
Azt gondoltad, hogy ő téged nem lep meg már soha,
Mégis megöl, és az arcán nincs kegyelemnek nyoma.

Pipacs virág nyílt a réten,
Nem szeretsz te engem régen.
Hóvirág a hó alatt,
Elfeledted csókomat…

Veled volt a legszebb álmom,
Rád találtam, de nem bánom.
Még nem volt ilyen szerelmem,
Kit ennyire szerettem.

Szemeidből az emlékek,
úgy törnek fel, mint a szép szavak.
Nem hiszek bennük, mert tudom,
mindez csak alantas ösztöneidből fakad.
Hajdan volt lágy érintésed ma már csak,
egy rám szakadó, mérgezett pókháló.
Szíved szökőkútja se több,
mint átkot szóró, lángoló tűzhányó.

Nem hiszek a szerelemben,
mely soha nem volt és nem is lesz.
Nem hiszek a könnyeidnek,
mit értem ejtesz, ha eltemetsz.
Csak a néma csend országa az,
mely átölel, és tisztán szeret.
Hol nekem jut minden mosoly,
s minden gyönyörű, igaz szerep.

Hazudtam szerelmet,
hazudtam megértést,
Pedig csak kifáradt
szerelem kísért és
Hiába sírom világgá
én mea culpámat,
Tudom nagy bűnömre
nem lehet bocsánat.